Blogolj!

35 éve vették el tőlünk a Los Angeles-i olimpiát

1984. május 8-án jelentette be a moszkvai kormányzat, hogy a Szovjetunió bojkottálja a július 28-án kezdődő, Los Angelesben rendezett XXIII. nyári olimpiát.

A távolmaradás hivatalos oka az Egyesült Államokban állítólag tapasztalható szovjetellenes hullám volt, mely a Szovjet Olimpiai Bizottság elnöke, Marat Gramov szerint olyan méreteket öltött, hogy a kommunista szuperhatalom sportolóinak testi épségét veszélyeztette volna. A bojkott valódi oka a moszkvai olimpia amerikai bojkottja volt, amit Jimmy Carter elnök az afganisztáni szovjet beavatkozás ellen tiltakozva hirdetett meg. Az 1979-es év során az iráni iszlám forradalomhoz hasonló programot hirdető Hafizullah Amin megdöntötte a kabuli kormányt, amit a Szovjetunió veszélyesnek talált iszlám többségű déli tagköztársaságaira (pl. Tádzsik SZSZK, Üzbég SZSZK) nézve. 

1979 karácsonyán a Vörös Hadsereg bevonult Afganisztánba, az elhúzódó offenzíva (a szovjet csapatok Gorbacsov pártfőtitkársága idején, 1987-ben vonultak ki) viszont heves ellenkezést váltott ki a nyugati világban, Jimmy Carter 1980. február 20-án ultimátumot intézett a Szovjetuniónak a moszkvai olimpia bojkottjával fenyegetve meg Moszkvát, majd március 21-én bejelentette távolmaradását. Az Egyesült Államok példáját 64 állam követte, míg mások az olimpiai zászló alatt voltak csak hajlandóak részt venni a játékokon (pl. Olaszország, Franciaország).

A bojkottált olimpia arculcsapás volt a szovjet tekintély és propaganda számára, ezt kívánta törleszteni a keleti blokk szuperhatalma, mikor 1984-ben váratlanul bejelentette távolmaradását. A szovjetek példáját – kényszerből – a keleti blokk majdnem összes állama, továbbá számos, a Szovjetunióval jó viszonyt ápoló állam (pl. Dél-Jemen, Angola) követte. 

A Magyar Olimpiai Bizottság, a szovjetekhez hasonlóan biztonsági okokra hivatkozva, május 16-án jelentette be távolmaradását a világjátékokról. A számos sportoló (például a kilencszeres világbajnok kenus, Wichmann Tamás vagy az 1985-ben már Európa-bajnok Darnyi Tamás úszó) karrierjében tragikus törést okozó döntésnek a Bizottságban egyetlen ellenzője volt, Jacsó István, a Magyar Kézilabda-szövetség egyik elnökségi tagja, aki ellenvéleménye után hamarosan kikerült pozíciójából. 

A játékokat összesen 15 állam bojkottálta, eközben a Ceaucescu által irányított, önállósodni kívánó Románia részt vett az olimpián (sőt, az éremtáblázaton az előkelő második helyen végzett). Hasonló módon Kína és Jugoszlávia sem támogatta a Szovjetunió politikai indíttatású döntését, mely jóval kisebb visszhangot keltett, mint a négy évvel korábbi amerikai bojkott.

Bár a Szovjet Olimpiai Bizottságának elnöke még 1980 áprilisában is tagadta, hogy országa nem vesz részt a Los Angeles-i játékokon, a valóságban ekkor már hónapok óta szervezték az ún. Barátság-játékokat, melyeket 1980 nyarán kilenc országban rendeztek meg. A Barátság-játékok hivatalosan nem ellenolimpiaként kerültek megrendezésre, ám az ottani részvétel (és a tíz magyar aranyérem) mégiscsak feledtetni próbálta – sikertelenül – az olimpiáról politikai okokból lemaradt sportolók csalódottságát. A következő, 1988-as szöuli játékok szerencsére már bojkott nélkül zajlottak, ahol Magyarország 11 aranyéremmel térhetett vissza a világ sportünnepére.

https://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/72619/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?