Blogolj!

125 éve született Ady Endre Csinszkája

Százhuszonöt éve, 1894. június 7-én született Boncza Berta, Csinszka néven Ady Endre, majd Márffy Ödön festőművész felesége és múzsája.

A Kolozs megyei Csucsán született. Apja, Boncza Miklós országgyűlési képviselő, ügyvéd, földbirtokos saját nővére nála majdnem három évtizeddel fiatalabb lányát vette el, aki belehalt a szülésbe. Boncza első indulatában árvaházba akarta adni a csecsemőt, de ezt nővére és egyben anyósa megakadályozta, a kislányt nagyanyja nevelte fel. Apja érzelmi helyett anyagi biztonságot nyújtott számára, tízéves korától a fővárosi Erzsébet Nőiskolába, majd egy előkelő svájci intézetbe járt. A verselgető lány a képzőművészet és a fotográfia iránt is érdeklődött, a svájci intézetben növendéktársairól készített rajzokat, ruhákat tervezett, Münchenben szeretett volna festészetet tanulni. Rajzaiból néhányat a Petőfi Irodalmi Múzeum őriz, fotóiból egy-egy megmaradt felvétel a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában található.

Hazatérve a csucsai kastélyban élt, de a magát kereső, ábrándozó és rajongásra hajlamos lány nem találta helyét. Feltett szándéka volt, hogy egy híres költő múzsája lesz, és már svájci évei alatt levelezést kezdeményezett a szintén ott tanuló Tabéry Géza íróval. 1911-ben Ady Endrének küldte el verspróbálkozásait, levelezésük egyre bizalmasabbá vált. Ady 1914-ben szánta el magát a személyes találkozásra, amikor Berta már Lám Béla mérnök, író jegyese volt, de Ady csucsai látogatása mindent megváltoztatott. Hamarosan jegyesek lettek, majd 1915. március 27-én az esküvőre is sor került. A 21 éves menyasszonynak árvaszéki engedélyre volt szüksége, mert a házasságot hevesen ellenző Boncza Miklós nem adta rájuk atyai áldását, az esküvői tanú Ignotus és Vészi Endre volt.

A Csinszka becenevet az elterjedt vélekedéssel szemben nem Ady adta feleségének, valójában Berta kezdte férjét Csacsinszkinek becézni, ami Csinszkire rövidült, és női párjaként született meg a Csinszka. (A Boncza-család lengyel felmenőit egyébként Bugacsinszkynek hívták.)

Az esküvő után Ady egyre többet betegeskedett, Csinszka pedig önfeláldozóan ápolta, intézte ügyeit. Boncza Miklós halála után, 1917-ben a házaspár a nagymamával együtt felköltözött Budapestre, a Veres Pálné utcai lakásba. Csinszka volt a múzsája a költő utolsó kötetének, az 1918-ban megjelent a Halottak élén olyan remekműveket tartalmaz, mint az Őrizem a szemed, a De ha mégis?, a Nézz, Drágám kincseimre. A költő 1919. január 27-én bekövetkezett halála után Csinszka egy évtizedig pereskedett az Ady-családdal a hagyaték jogaiért, a méltatlan huzavona kiegyezéssel zárult.

A még csak 25 éves özvegy ezután rajzalbumát ürügyként használva a nála tíz évvel idősebb Babits Mihály figyelmét próbálta felhívni magára, találkozgattak, leveleztek és furcsa viszony szövődött köztük. A költő ellenállt Berta unszolásának, "csak" versekkel válaszolt, köztük a Régi friss reggeleim cíművel. Egy év után szakítottak, Babits kapcsolatuk történetét 1921-ben a Nyugatban megjelent Költészet és valóság című novellájában írta meg.

Berta 1920 augusztusában Márffy Ödön festőművész felesége lett, erről nem feledte levélben értesíteni Babitsot. Az asszony idilli világot teremtett férjének és magának a Svábhegy lábánál, a Szamóca utcában. Személyisége inspirálóan hatott második férjére is, a bubifrizurás, fitos orrú portréktól a műtermi vagy szabadtéri aktokig félszáznál több olaj- és pasztellkép, több tucat akvarell, egyedi vagy sokszorosított grafikai lap őrzi a múzsa és modell feleség emlékét, ezekből rendezett kiállítást 2010-ben a MODEM.

Ő is megpróbálkozott a festéssel, a fotózással, érdekelte a divat, de egyik művészeti ágban sem tudott kiteljesedni, ami egész életében bántotta. Egy levelében így írt: "Az Ady-verseket, mint tudod nem én írtam, a Márffy-képeket, mint tudod nem én festem - de irtózom már mindég olyan várakból tekintgetni a nagyvilágba - ahol legjobb óráimban is csak nemes apród vagyok." Bizonytalansága, amely elől szerepjátszásba menekült, végigkísérte életét, egyik vallomása szerint: "Nekem olyan volt az életem, hogy már akkor és azóta mindig egy kis szerepet kellett játszanom. Egyik barátnőmnek meghagytam: még a koporsómban is fessenek ki. Az igazi arcom egyedül reám tartozik, senki másra." Halálát agyvérzés okozta negyvenéves korában, 1934. október 24-én, koporsójában kívánsága szerint kisminkelték.

1931-ben kiadott egy kötetnyi költeményt Csinszka versei címmel, a 2017-ben Mert a csodának nincsen párja című gyűjtemény huszonhéttel több, összesen ötvenhét versét tartalmazza. Memoárjai néhány részlete Vallomás a csodáról - Csinszka naplója címmel 1932-ben a Nagyváradi Naplóban, majd négy évtizeddel később a Magyar Nemzetben jelent meg, önálló kötetben 2017-ben látott napvilágot.

Első levelezőtársa, Tabéry később A csucsai kastély kisasszonya címmel írt róla könyvet, Lám Béla A körön kívül című életrajzi regényében emlékezett rá. Deák Krisztina 1987-ben Csinszka címmel készített filmet rövidre szabott életéről, két éve Rockenbauer Zoltán írt róla monográfiát Csinszka, a halandó múzsa: Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese címmel. A mű szerint Csinszka, színes, sziporkázó egyéniség volt, csak az állhatatos kitartás hiányzott belőle, hogy a magában hordozott sokoldalú tehetséget teljes mértékben kibontakoztathassa.

https://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/74065/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?