Elvisszük az otthonodba a KŐFESZT-et! Kőfeszt-film 2019.09.29. 18:55 M5
hirdetés
Blogolj!

100 éve halt meg a Halászbástya tervezője

Száz éve, 1919. szeptember 5-én halt meg Schulek Frigyes, a magyar eklektikus építészet kiemelkedő alakja, a Halászbástya és a János-hegyi kilátó tervezője.

1841. november 19-én született Pesten szepességi eredetű evangélikus lelkészcsaládban, apja kereskedelmi iskolai tanár volt. Anyját hároméves korában veszítette el, valószínűleg emiatt került el Pestről, iskoláit Orsován, Lőcsén és Debrecenben végezte, a gimnáziumot Pesten fejezte be. Kiváló nyelvérzékkel rendelkezett, tudott románul, németül, franciául, ismerte az ógörög nyelv alapjait, később a mesterséges eszperantó és ido nyelvet is elsajátította. A főként a matematikában és rajzban jeleskedő diák a szünidőt rendszeresen Pesten töltötte, képzeletét megragadták a rohamosan fejlődő városban épülő palotaszerű házak. "Eltökéltem magamat, hogy olyan pályára lépek, amely alkalmat nyújt íly szép és nagyszerű művek alkotására" - írta visszaemlékezésében.

A nyári szünidőben építkezéseken dolgozott, a reáliskola elvégzése után néhány hónappal kőművessegédi oklevelét is megkapta. Egy évig a budai József Műegyetemre járt, szerény anyagi helyzete miatt egy év alatt tette le a legfontosabb tárgyakból a vizsgát, majd Bécsben a művészeti akadémián, a neogótikus bécsi városházát tervező és a Stephanskirche felújítását irányító Friedrich von Schmidt keze alatt tanult, innen ered érdeklődése a középkori építészet iránt.

Steindl Imrével együtt részt vett az önképzőkörként indult, de rövid idő alatt rangos építészeti fórummá vált Wiener Bauhütte megalapításában, műemlékek felmérésében és restaurálásában. 1866-ban ő készítette a regensburgi dóm helyreállításához a felmérési terveket, és a munkában is részt vett, neve Európa-szerte ismertté vált. A kiegyezés évében, 1867-ben, rövid párizsi kitérő után tért haza, 1869-ben olaszországi tanulmányutat tett. A következő évben felkérték az ulmi székesegyház restaurálásának vezetésére, de ő inkább idehaza maradt, hogy Steindllel dolgozzon, és elvállalta a frissen létrehozott Mintarajziskola tanári tisztét.

Schulek lett az 1872-ben alapított Műemlékek Országos Bizottságának első építésze. A következő évtől irányította az akkor már rendkívül rossz állapotú budavári Nagyboldogasszony-templom (a Mátyás-templom) restaurálását, amelyet élete egyik főműveként, egyben a magyar műemlékvédelem úttörő munkájaként tartanak számon. A munkálatok csak a millennium évére, 1896-ra fejeződtek be teljesen, részben Schulek rendkívüli precizitása, részben az anyagi források el-elapadása miatt. A gótikus templom szinte minden kövét kicserélték, újrafaragták, a barokk toldásokat eltávolították. Ahol nem talált a munkához eredeti dokumentumot, mint például a nyugati homlokzat vagy a torony esetében, maga tervezte meg az új részleteket, igyekezve megfelelni a millenniumi Magyarország koronázó főtemplommal szemben támasztott reprezentációs igényének.

Az újra régi fényében tündöklő templomot a környező épületrészek lebontásával kiszabadította, újrarendezte a Szentháromság teret, és megtervezte a páratlan panorámát biztosító, neoromán Halászbástyát. Az épületegyüttes egy középkori erődítmény "képzeletgazdag utánérzése", és ma az egyik leglátogatottabb budapesti műemlék. A templom előtti téren álló Szent István-szobor egyik oldaldomborművén a király előtt térdelő Schulek is látható, bal térdén kéttornyú templommakettel. Más restauráló munkái is jelentős átépítéssel jártak, mint például a lőcsei városháza, a jáki, a kisszebeni, a pozsonyi templom, a visegrádi Salamon-torony esetében.

Önálló munkáira is a történeti stílus jellemző. Tervei szerint épült a szegedi "Kakasos" református templom észak-német gótikus stílusban. Elkészítette a szegedi Fogadalmi templom terveit is, a neoromán stílusú épületet a párizsi Sacre Coeur mintájára fehér kővel akarta burkolni. A terveket túl drágának találták, Foerk Ernővel dolgoztatták át, a monumentális épület csak 1930-ra készült el. Amikor a főváros vezetése 1907-ben úgy döntött, hogy a főváros legmagasabb pontján, az Erzsébet-hegyen a fából készült emelvény helyére állandó kilátót építenek, a Klunzinger Pál által készített terveket Schulek elképzelései alapján dolgozták át. Az 1910-ben felavatott neoromán stílusú, 23,5 méter magas, négyteraszos, kerek alaprajzú kőtorony tetejére 101 lépcsőből álló csigalépcső vezet fel, a lépcsőházban kisebb pihenőfülkéket alakítottak ki.

A szerény Schulek soha nem indult pályázatokon, az anyagiak sem nagyon érdekelték, de megbízásait rendkívül alaposan, szakmai alázattal végezte. 1903-tól Steindl Imre utódaként a középkori építészet professzora volt a budapesti Műegyetemen, 1914. évi nyugalomba vonulása után a Műegyetem díszdoktora lett. 1895-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1917-ben rendes tagjává választották. Legjobb barátai az építész Steindl Imre, az Országház tervezője és a festő Székely Bertalan voltak.

Élete utolsó éveit Balatonlellén töltötte, itt érte a halál hetvennyolc éves korában, 1919. szeptember 5-én. Fia, Schulek János is építészmérnök lett, ő tárta fel Mátyás király visegrádi palotáját, az ő irányításával kezdődött az 1930-as években a Mátyás-templom felújítása, majd a második világháború után a Halászbástya helyreállítását irányította. Apa és fia sírja a visegrádi temetőben található.

https://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/83249/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?