Blogolj!

Ma lenne 80 éves Pege Aladár

Ma lenne nyolcvanéves Pege Aladár, az első Kossuth-díjas magyar dzsesszzenész, zeneszerző, a "nagybőgő Paganinije". 

Neves nagybőgős családban született, ezért kiskorától arra törekedett, hogy méltó legyen e hagyományhoz, naponta öt-hat órát gyakorolt. Tizenhat évesen lett a zongorista Turán László zenekarának tagja, ahol a legkülönfélébb stílusú zenéket adta elő, s már fizetést is kapott. Később a Béke bárban, az Emkében, a Corvin Étteremben tánczenét játszott. Első külföldi fellépésén, 1961-ben Pozsonyban zenésztársaival ők nyitottak meg egy új szállodát. 1963-ban alakította meg első önálló együttesét (a trióban Kovács Gyula dobolt és Balogh "Csibe" Jenő zongorázott), ők zenéltek az újonnan nyílt Grand Hotel Hungáriában. Még ugyanabban az évben részt vett legelső dzsesszfesztiválján a jugoszláviai Bledben, 1964-ben pedig elnyerte a prágai dzsesszfesztivál virtuóza elismerést.

1969-ben végzett a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (ma: Egyetem) nagybőgő tanszakán, ahol a következő évtől maga is tanított. A hetvenes évek közepén Nyugat-Berlinben folytatta tanulmányait Reinhold Zeppereznél, a Berlini Filharmonikusok első bőgősénél. Ekkor már elismert dzsesszzenész volt: itthon és külföldön a legrangosabb fesztiválokon lépett fel, egyebek között a New-York-i Carnegie Hall-ban Herbie Hancock együttesével. A híres montreux-i fesztiválon 1970-ben az Európa legjobb szólistája díjjal tüntették ki, a dzsessz-szakírók 1981-ben a világ legjobb bőgősének szavazták meg.

Számos lemeze jelent meg itthon és külföldön, a kilencvenes évek elejétől évente két korongot - egy dzsessz- és egy komolyzenei albumot - jelentetett meg. Zene mindenkié című CD-lemezén dzsesszes, blues-os és latinos könnyűzene is hallható. 1963 óta komponált és hangszerelt, gyakran adott klasszikus zenei szólókoncerteket, fesztivál fellépésein a kezdetektől játszott népdalfeldolgozásokat. Számos nagybőgőátiratot készített, amelyekhez ujjrendet és fekvésváltást is ki kellett találnia.

Művészete elismeréseként megkapta a Liszt Ferenc-díjat (1977), az érdemes művész címet (1986), a Budapestért Díjat (1999), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét és az Emerton-díjat (2000). A Kossuth-díjat 2002-ben vehette át "virtuóz játékáért, a dzsessz magyarországi népszerűsítéséért, kiemelkedően eredményes oktatói tevékenységéért". 2006-ban posztumusz Magyar Jazz Díjat kapott.

A neves muzsikus mindig tiltakozott az ellen, hogy műfaji keretek közé szorítsák. Zeneakadémiát végzett nagybőgőművésznek tartotta magát, aki minden műfajban képes magas színvonalú produkcióra. Koncertjeinek érdekessége volt, hogy a világon elsőként játszott egyszerre darabokat a komolyzene és a dzsessz műfajából. Ő volt az első dzsesszzenész, aki fúziós rockzenét játszott, a hetvenes években fellépett a Piramis és a Hobo Blues Band zenekarok előtt a Budai Ifjúsági Parkban, sőt a régi Locomotiv GT-vel közös koncertturnéja is volt. A komolyzenét érezte közelebb magához, s mivel hangszerének irodalma kevés szólólehetőséget biztosított, arra törekedett, hogy bővítse repertoárját.

A nagybőgőt a legnehezebben megszólaltatható vonós hangszernek tartotta, s élete végéig hangsúlyozta a gyakorlás fontosságát (fellépéstől függetlenül naponta legalább két órát gyakorolt hangszerén). Ezt azonban elsősorban a klasszikus zenére értette, mert úgy tartotta: a dzsesszt érezni kell, az improvizációt nem lehet megtanulni. A muzsikusi pályán a tehetség mellett a szorgalmat, a kitartást, a fegyelmezettséget és a pontosságot is meghatározónak nevezte. Halála előtt nem sokkal úgy nyilatkozott, hogy ha újra kezdhetné, csak egyetlen dolgon változtatna: a zongorát választaná, mert egy zongorista bárhol felléphet egyedül, egy nagybőgős viszont nem.

A magyar zenei élet egyik legsokoldalúbb egyénisége több mint ötven esztendőt töltött a színpadon. Technikai tudása, improvizációi és virtuozitása miatt a legjobb dzsesszzenészek közt emlegették, hangszerét elképesztő könnyedséggel és lendülettel kezelte. Olyan neves művészekkel játszott együtt, mint Herbie Hancock, Oscar Peterson, Lee Harper, Art Farmer, Charles Mingus a hangszerét hagyta rá annak jeleként, hogy őt tartja utódjának. Pege Aladár pályafutása alatt több formációt (trió, kvartett, kvintett) szervezett, együtt zenélt a hazai dzsesszélet nagyságai közül mások mellett Babos Gyulával, Kőszegi Ferenccel, Szakcsi Lakatos Bélával, Csík Gusztávval.

A "nagybőgő Paganinije", az "ördög nagybőgőse", akiről Mispál Attila Pegenini címmel forgatott dokumentumfilmet, 2006. szeptember 23-án halt meg Budapesten. Két évvel később a nevét viselő emlékdíjat alapítottak és emlékbizottságot hoztak létre szellemi hagyatékának megőrzésére, emlékének ápolására. A Rákóczi téri vásárcsarnok közelében található egykori szülőháza falán emléktábla őrzi nevét.

https://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/84373/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?