Blogolj!

625 éve halt meg Mária, az első magyar királynő

Hatszázhuszonöt éve, 1395. május 17-én halt meg I. Mária Anjou-házi királynő, aki első nőként ült a magyar trónon.

A rövid és tragikus életű Mária 1371-ben született Budán I. (Nagy) Lajos és a bosnyák Kotromanić Erzsébet hercegnő harmadik lányaként (két nővére még kisgyermekként meghalt). A kiváló nevelést kapó Máriát apja már kétévesen feleségül ígérte IV. Károly német-római császár kisebbik fiának, Luxemburgi Zsigmondnak, de az eljegyzésre rokonságuk miatt csak 1379-ben, a pápai jóváhagyás után kerülhetett sor. A magyar és lengyel koronát is viselő Lajos, akinek csak lányai születtek, élete utolsó éveiben komoly erőfeszítések árán mindkét országában elfogadtatta a nőági örökösödést. A nagybeteg király a magyar és a lengyel koronát a fiúsított, tehát fiúörökössel azonos jogokat élvező Máriára és vőlegényére, Zsigmondra hagyta.

A magyar rendek Lajos 1382. szeptember 10-én bekövetkezett halála után Máriát választották királlyá (titulusában a rex és nem a regina szót használták) és még aznap meg is koronázták. Egy 1374-es megállapodás szerint a lengyel trón is Máriát illette volna, de a lengyel főurak ragaszkodtak ahhoz, hogy uralkodójuk Krakkóban lakjon. Mintegy kétéves huzavona után a trónt végül Mária húga, az 1997-ben szentté avatott Hedvig (Jadwiga) örökölte meg, ezzel megszűnt a magyar-lengyel perszonálunió.

Az első magyar királynő koronázásakor csak 11 éves volt, így helyette régensként anyja kormányzott. A Garai Miklós nádor befolyása alatt álló, hatalmát egyre növelő Erzsébet ellenezte Mária és a cseh koronát birtokló Zsigmond házasságát, mert a német és cseh befolyás erősödésétől tartott. Az országban zűrzavaros állapotok alakultak ki, majd 1384-ben lázadás tört ki, miután Erzsébet képviselők útján Zsigmond helyett Lajossal, VI. (Őrült) Károly francia király fiával kötötte meg Mária házasságát. A félreállított Zsigmond 1385 nyarán sereg élén érkezett Magyarországra és november 1-jén kikényszerítette a házasságot, a francia herceg ezután visszalépett.

Nyugalom azonban nem köszöntött be, mert a "nőuralmat" ellenző, a Horváti-család vezette liga 1385 augusztusában a nápolyi Anjou-ház legidősebb férfitagját, Kis Károly nápolyi királyt hívta meg a trónra. A Magyarországon is népszerű Károly elfogadta a felkérést, s az év végén ellenállás nélkül vonult be Budára. Zsigmond elmenekült, Mária a nemesség nyomására lemondásra kényszerült, II. Károlyt az év utolsó napján Székesfehérváron királlyá koronázták. A magyar történelemben ő ült legrövidebb ideig, alig 55 napig a trónon: a hatalma elvesztésébe belenyugodni képtelen Erzsébet felbujtására 1386. február 7-én merényletet kíséreltek meg ellene, s sebeibe február 27-én belehalt.

Ezután ismét Máriát kiáltották ki királlyá, de a Horvátiak vezette párt II. Károly kiskorú fiát, Lászlót nyilvánította uralkodónak. A lázongás lecsillapítására Mária és Erzsébet kisszámú kísérettel indult a Délvidékre, de a bosszúra szomjas Horváti János macsói bán július 25-én Diakovárnál megtámadta őket. A Károlyt meggyilkoló Forgách Balázs pohárnokmestert és Garai nádort lemészárolták, a királynőt és anyját az Adriai-tenger partján fekvő Novigrádban bebörtönözték, majd miután az események számukra kedvezőtlenül alakultak, Erzsébetet 1387 januárjában lánya szeme láttára megfojtották. A királynő a felkelés leverése után fogságba esett Horváti Jánost a krónika szerint megkínoztatta, majd felnégyeltette.

A véres események hírére Zsigmond úgy érezte, ismét eljött az ő ideje, s visszatért Magyarországra. A jelentősebb bárók szövetséget kötöttek vele, és 1387. március 31-én mint Mária férjét társuralkodóként királlyá koronázták. Az ifjú Máriát júniusban egy velencei hajóhad szabadította ki és visszatért az udvarba. Jóllehet elvileg egyenrangú társa volt férjének, az uralkodás fokozatosan Zsigmond kezébe ment át, az ő szerepköre a hagyományos királynéi feladatokra szűkült.

Mária élete nagyobb részében politikai játszmák tárgya volt, gyermekkori traumák sorát szenvedte el, férjét feltehetően nem szerette - de az uralkodóházakban ritkán köttettek szerelmi házasságok. Az első magyar királynő fiatalon halt meg: az állapotos Mária 1395. május 17-én a Vértes hegységben, vadászat közben leesett lováról, a balesetben elvesztette gyermekét és ő maga is meghalt. Zsigmond Váradon, Szent László király sírja mellett temettette el, s később őt is itt, első felesége mellett helyezték végső nyugalomra.

Az utókor számára kevésbé ismert királynő életéről Madách Imre írt drámát, amelyet Gyárfás Miklós átdolgozásában 1970-ben mutattak be. Emlékezete megmaradt kedvenc tartózkodási helyén, a Miskolchoz tartozó diósgyőri várban, valamint Novigradban, ahol a Szent Márton-templomban őrzik a várbörtönben általa hímzett miseruha egy darabját. A Velebit-hegység közelben fekvő hágóját horvátul királyné kapujának (Kraljičina vrata) nevezik, mert a hagyomány szerint azon keresztül hurcolták fogságba Máriát és anyját.

https://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/94935/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?