Blogolj!

30 éve bontották le a Checkpoint Charlie-t

1990. június 22-én bontották le a leghíresebb Kelet- és Nyugat-Berlint összekötő amerikai ellenőrzőpontot, a Checkpoint Charlie-t, mely 44 esztendőn keresztül felügyelte a két városrész – és ezzel együtt két világ – között átkelő utazókat.

Fotó: Wikipédia

A második világháború után a győztesek a megszállt Németország mellett a fővárost, Berlint is felosztották, annak ellenére, hogy azt a Vörös Hadsereg szabadította fel. Az Egyesült Államok vezette nyugati szövetségesek és a Szovjetunió tábora között kiéleződő ellentétek következtében aztán Európa közepén leereszkedett a Vasfüggöny, mely Németország mellett a várost is kettévágta (gyakorlatilag Nyugat-Berlint minden oldalról a szocialista NDK vette körül). Berlin helyzete azonban speciális volt, mivel a régi német fővároson belül – egyedülálló módon a Vasfüggöny mentén – ellenőrzés nélkül biztosított átkelési lehetőséget Nyugatra. A Checkpoint Charlie helyzete még ennél is különlegesebb volt, miután a négy ellenőrző pont közül – melyek a NATO-ban használt katonai ábécé szerint az Alfa, Bravo, Charlie és Delta nevet kapták – ez feküdt a város legfrekventáltabb helyén, ahol a Friedrichstrasse a Zimmerstrasséval, és az ironikus nevet viselő Mauerstrasséval találkozott. A Checkpoint Charlie egyik legkülönlegesebb pontja a közelben fekvő – nyugathoz tartozó – Adler Kávéház volt, melynek egyes ablakain már az NDK-ba lehetett átnyúlni, ezért a hely számos ügynökregény íróját megihlette – hozzátehetjük, talán nem is alaptalanul.

Az ellenőrzőpont 1949 után is zavartalan átjárást biztosított a civilek számára, ami természetesen nem maradt következmény nélkül: a keleten kiépülő sztálinista rendszer elől ezrek emigráltak a város túloldalára – főként fiatalok, értelmiségiek – akiket a Checkpoint Charlie-n keresztülhaladva egészen 1961-ig nem vegzáltak, ott ugyanis csupán a katonai egységeket és a diplomatákat ellenőrizték. A kivándorlás azonban egy évtized alatt ijesztő méreteket öltött, a háború utáni időkben ugyanis a szovjet megszállási zónából, majd az NDK-ból 3,5 millió ember, azaz a teljes népesség 20%-a vándorolt nyugatra. Az ötvenes évek fordulóján ráadásul ez a szám ismét meredek növekedésnek indult, 1960-ban elérte az évi 200 000 főt, 1961 első hat hónapja alatt pedig túl is szárnyalta azt. Hruscsov és a szovjet pártvezetés a Berlinen belüli határok teljes lezárásában látta a megoldást, így Moszkva utasítására 1961. augusztus 13-án váratlanul szögesdrótot vontak fel az átkelők keleti oldalán, majd két nappal később felhúzták a hírhedt Berlini Falat, mely azután majdnem három évtizedig elválasztotta a német főváros nyugati és szocialista felét.

A Checkpoint Charlie ezzel a változtatással a két világ közötti legfontosabb határátkelők egyikévé lépett elő, bár a nyugati szövetségesek soha nem ismerték el államhatárnak; ennek megfelelően mindösszesen egy fabódét helyeztek el ott őrség gyanánt, melyet a nyolcvanas évek során lecseréltek egy masszívabb építményre. Ezzel szemben a szovjet oldalon – a fal mellett – hatalmas betonépületet hoztak létre, őrtoronnyal, előzetes ellenőrzőponttal, majd – miután számos NDK-állampolgár autójával próbálta áttörni az akadályokat – lassítókkal is megnehezítették az átkelést. Ironikus, hogy ebben a helyzetben – 1961 és 1989 között – éppen a szovjet útjelző tábla figyelmeztette az arra járókat, hogy elhagyják Berlin demokratikus szektorát. A Fal felhúzása utáni időkben a Checkpoint Charlie lett a két városrész közötti leghíresebb incidensek helyszíne: 1961. október 27-e után a kelet-berlini válság idején itt néztek egymással farkasszemet a két világbirodalom páncélosai, a következő évben pedig itt próbált átjutni a nyugati oldalra a Berlini Fal legismertebb áldozata, Peter Fechter is. A keletnémet fiatalember halálát követően az ellenőrzőpont egészen a Berlini Fal lebontásáig spontán és szervezett tüntetések állandó helyszíne lett.

A Checkpoint Charlie 1989. november 9-ig Nyugat-Berlin, ezzel együtt a szabadság – elérhetetlen – szimbóluma maradt a szocialista blokkba került németség számára. Az átkelő a Berlini Fal lebontásával aztán elvesztette szerepét, bár emléke máig hatást gyakorol a német főváros lakóira. Az állomás híres őrházát 21 éve, 1990. június 22-én szállították el a Friedrichstrasséról, az ellenőrző posztot pedig az 1990. október 2-i újraegyesítés után szüntették meg véglegesen. Berlin kettéosztottságáról a szovjet őrtorony tanúskodott legtovább, azonban 2000-ben ezt a betonmonstrumot is felrobbantották; jelenleg az Adler Café környéke a német főváros egyik leglátogatottabb turistalátványosságaként funkcionál, a Checkpoint Charlie bódéit pedig szabadtéri múzeumban nézhetik meg az érdeklődők.

Forrás: rubicon.hu

https://joreggelt.blogstar.hu/./pages/joreggelt/contents/blog/96623/pics/lead_800x600.jpg
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?